Az energiapolitika szerkezetének teljes átalakítására lenne szükség ahhoz, hogy támogathassuk a fenntartható fejlődést.

Ehhez a hagyományos energiaforrások használatát fokozatosan vissza kellene szorítani, és teret engedni az alternatív módszereknek. Sajnos a paksi bővítés tervével jelenleg épp az ellenkezője történik. A parlament 2014. február 6-én szavazta meg a januárban megkötött orosz-magyar szerződést kihirdető, az új paksi atomerőmű építéséről szóló törvényt 256 igen, 29 nem és 2 tartózkodó szavazat mellett. A döntés ellen az ellenzék és civil aktivisták is tiltakozást szerveztek. A bővítést ellenzők egyedül abban bízhatnak, hogy a határozatot az Európai Bizottság döntése ellehetetleníti, illetve, hogy Energiaklub pere számukra előnyös eredménnyel zárul.

A Szakpolitikai Intézet azért adott be keresetet, mert a szerződés részleteit és az a mögötti háttérinformációkat a nyilvánosság nem ismerhette meg, így nem lehetünk biztosak benne, hogy az Oroszországgal kötött megállapodás valóban felelős döntés eredménye-e, melynek meghozatalához elvégezték a megfelelő vizsgálatokat.

A Zöldek Pártja is úgy véli, hogy mivel a bővítés az ország történelmének egyik legnagyobb volumenű beruházása, amely döntő befolyással lehet az elkövetkezendő évtizedek energiapolitikájára, a nyilvánosságnak joga van megtudni, milyen számítások állnak a döntés mögött.

Népszavazást kellene kiírni

Mivel a kormány az adatigénylést megtagadta, az Energiaklub a TASZ képviseletével, az Energia Kontroll Program keretében keresetet nyújtott be a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal szemben. Reméljük, hogy a bíróság arra kötelezi majd a minisztériumot, hogy nyilvánosságra hozza az Európai Bizottsággal történt tárgyalások és a Nukleáris Energia Kormánybizottság üléseinek részleteit, az előzetes számításokat, illetve a kockázati elemzéseket.

Véleményünk szerint népszavazás keretében kellene dönteni a paksi bővítésről, hiszen a lakosságnak joga van kifejteni a véleményét egy ilyen jelentőségű ügyben.