Zöldek Pártja

Medgyessy Péter: "Az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel, miközben néhány politikusának olyan erősek a személyes ambíciói, hogy azok kielégítése érdekében semmilyen árat nem talál túl soknak." 

(Népszabadság, 2004. augusztus 19.)

Péter!

Végre, három ciklus után hallhatnánk a pikáns részleteket?

Aki á-t mond, mondjon bé-t is...! 

A második ágfalvi összecsapás a nyugat-magyarországi-felkelés fontos ütközete volt 1921. szeptember 8-án, amelyben egy magyar csendőrosztag sikerrel futamította meg a Sopron elfoglalására küldött, négyszeres túlerőben lévő osztrák reguláris hadsereg katonáit. Ezután ők nem tettek több kísérletet a terület megszállására, így az összecsapás nagymértékben hozzájárult a soproni népszavazás kiírásához.

2015, szeptember 15. Röszkei Csata

Megérkezett Röszkére az erősítés és a tartalék. Kell még a TEK...?

Nyájas olvasó!

Írásaim rendezése közben találtam fel az alábbiakban közölt irományomat. 2007 tavaszán körbeküldtem politikusoknak, politológusoknak. Teljes értetlenség volt a válasz. Bár néhány elemén túllépett az élet, mégis így az igazán érdekes, ezért szándékosan nem aktualizáltam. "Nem elég rossz a helyzet" védekeztem az értetlenkedőkkel szemben, ami mára megváltozott...!

 Mindnyájuknak el kell menni! - Rendszerváltás 2.0

Aminek nem tudunk ellenállni, annak az élére kell állni! – született meg a felismerés a ’80-as évek elején a késő kádári kommunista párti elit fejében. Jó fél évtizeden át tudatosan „rákészültek” a rendszerváltásra. Az alap határozza meg a felépítményt, vulgarizálva a lé(t) határozza meg a tudatot - állítja bibliájuk, a tudományos szocializmus.

Volt kevéske pénzük az elő (spontán) privatizációhoz, (hála a GMK-nak) ahol a jelképes vételár mellett igazából a politikai kapcsolatok döntöttek. A ’90-es rajtnál a „későn ébredő” magyarok már behozhatatlan hátránnyal indultak, az addigra megtollasodott aparatcsikok, külföldi strómanjaik és a nemzetközi szélhámos karvalytőke képviselőivel szemben. Az MDF négy éve meghatározta az utána következő tizenhárom év erkölcsét, morálját és fejlődési irányát. Az akkori adósságot többszörös értékben meghaladó állami vagyon lebontása nemhogy az adósság visszafizetésére, de még a privatizáció önköltségére sem volt elegendő, így az adósságspirál tornádó sebességűre gyorsult, és „objektív szükségszerűséggé” tette az egyébként oktalan és az Alkotmánybíróság által minden elemében megsemmisített Bokros-csomagot valamint ürügyül szolgált a Medgyessy-Gyurcsány megszorításokra alapuló reform hisztériájának.

 „Mindent meg kell változtatni ahhoz, hogy semmi se változzon!”

A 2006-os, választási csalással szerzett balliberális kormánypozíció ennek az iránymutatásnak megfelelően összezavar mindent, hogy míg a magára hagyott, tanácstalan „birkanép” a dolgok okának és mikéntjének megfejtésén agyal, a Gyurcsány-Kóka páros mindentudóan mosolyog az erőfeszítéseiken, hiszen ők pontosan tudják, hogy mi, miért történik úgy, ahogyan. A „dekóder” náluk van.

A ma spontánnak tűnő, és ellentmondásos intézkedések összhatásának eredőjét, ők pontosan ismerik és előre elégedettek vele.  A hibát ott követték el, hogy akárcsak a hamiskártyások, előre mosolyognak a nyereség felett érzett örömükben. Arrogánsak a játékostársakkal, ügyet sem vetnek a kibicekre (nép), abban a biztos tudatban, hogy úgyis ők nyernek és csakis ők nyerhetnek. Ez a játék így van kitalálva, ugyanis nekik a „nagytestvér Amerika”, a „művelt Nyugat-Európa” mindent elnéz és megbocsát, hiszen az ő kezükre játszották – ellenszolgáltatás nélkül – ennek a tízmillió embernek a félévszázados megtakarítását (privatizáció), jelen munkájának az eredményét (adósságszolgálat) és jövőbeli erőfeszítésének hasznát (eladósodás).

Az ugyanezt csak feltételekkel, vonakodva és immel ámmal megtevő, a jobboldalt militáns eszközökkel maga alá gyűrő Orbánt csupán másodrangú kényszerszövetségesnek tekintik. Kettőjük mérkőzése a nemzetközi porondon ezért eleve lefutott meccs és mint látjuk, nehezen tud a balliberális oldal olyan hibákat vagy akár bűnöket elkövetni, amivel kegyvesztetté válhatna és így azok Orbán támogatására fanyalodnának.

Mindnyájuknak el kell menni!

A Kossuth nóta ferdített refrénje, a rendszerváltó elit bukásának jelszava. A ’82-es, ’88-as és ’90-es önjelölt rendszerváltó elit minden fontosabb politikai, gazdasági és ideológiai csoportosulása hatalomviselt, különbséget stílusában és gazdasági eredményeiben tudott felmutatni. Az egyszerű választópolgár végképp kiábrándult az új uralkodó osztályból. Ezektől igazi változást, főként megújulást nem remélhet. Az egységes és oszthatatlan rendszerváltó elit véd- és dacszövetsége pedig kizárja, hogy 1990 óta bármilyen új politikai formáció, ideológiai irányzat vagy gazdasági tömörülés életképes pártot hozzon létre. Sőt! Még arra is vigyáznak, hogy az ő párt-szamárlétrájuk végigjárása nélkül politikai-, közéleti személyiség jelentős tényezővé ne válhasson.

A harmadik Magyar Köztársaság zsákutcába jutott! A rendszerváltás ezektől a pártoktól és politikusoktól nem várható el, ezért egyetlen megoldás a rendszerváltás második fordulója. Egy „javított kiadás”. Feltétele, hogy a teljes politikai elit belássa, képtelen a megújulásra, nincs válaszuk napjaink kihívásaira és személyükben is elfáradtak, megkoptak, demoralizálódtak, kompromittálódtak.

A rendszerváltás 2.0 forgatókönyve:

2007 június 30-ig valamennyi párt, tömegszervezet (alapítványok, szakszervezetek, civil szervezetek) a törvény erejénél fogva jogutód nélküli megszüntetése. Ezek vagyonát a tagok közt szét kell osztani. Ez év október 1-jéig a tízmillió, semmilyen szervezetben nem korlátozott szabad választó és választható polgár új pártokat, szakszervezeteket és egyéb civil szervezeteket alapít.

Harmincnapos kampányidőszak következik. November elején a polgárok új, szabad, demokratikus választásokon kopogtatócédula és bejutási küszöb nélkül megválasztják - a továbbra is az EU parlament létszámának közel felét kitevő – a 386 képviselőt, kétéves időtartamra. Ez a két év az átmenet igazi korszaka.

Az új parlament új polgári és büntetőtörvénykönyvet fogad el, megalkotja az új alkotmányt, új adórendszert és kidolgozza az új választási rendszert, ahol a képviselők száma legfeljebb 150 lehet.

Az év végi választásokig a jelenlegi kormány ügyvivő. Nem privatizál, nem vesz fel újabb hiteleket, tartózkodik minden olyan intézkedéstől, melynek következményei hosszabb kihatásúak.

Az új, most már valóban szabadon és demokratikusan megválasztott kormány amnesztiát hirdet, lehetővé téve a tizenhét év alatt külföldre menekített vagyonok és pénzek működő tőkeként való hazahozatalát, a polgári és büntetőjogban pedig átveszi a németországi jog- és adórendszert, melynek működése bizonyítja kiforrottságát és életképességét. Egy ilyen kidolgozására jelenleg sem idő, sem pénz, sem szellemi kapacitás nem áll rendelkezésünkre. A magyar jogrendszer a szocializmus előtt egyébként is szinte azonos volt a némettel, Magyarország gazdasági kapcsolataiban elsősorban Németország-függő és ezzel a módszerrel biztosítható a NDK-hoz hasonló gyors felzárkózásunk.

Kiegyezés!

A rendszerváltás 2.0. a teljes politikai elitet magába foglaló közmegegyezést igényel, melyben minden erőnek meg kell találni a számára kecsegtető új lehetőségek mellett azt az ellentételt, amiről a békés kibontakozás érdekében le kell mondania. Ezzel a gesztussal a balliberális oldal erkölcsi tekintélyt szerezhet, nem cipelve tovább a múlt nyomasztó örökségét. A jobboldal megszabadulna a FIDESZ terrortól és egyben teljesül legtitkosabb álma, az előrehozott választás. A kispártok feje fölül elhárul a bejutási küszöb réme és a jelenleg a választópolgárok 50%-át kitevő bizonytalanok köréből kibontakozhatnak azok az új ideológiai irányzatok, melyeknek látens jelenléte miatt már ma sem hat rájuk sem a jobb, sem a baloldali tudati beszűkülés.

Ezzel a többség által igényelt fordulattal 2007-ben elkezdődne Magyarország számára is a XXI. század.

2007 március

Ács László

      Ács kimenti Kunhalmit, a porig égett MSZP-ből!

Béke poraira! Legyen Neki könnyű a föld! Szólhatna a gyászbeszéd katolikus szertartás szerint, de a halott ateista, így hiába is ámítanám Őket Mennyországgal, túlvilági boldogsággal, hiszen ezek bűneik miatt –Ők is tudják,- hogy pokolra jutnak!

A Nagy Francia Forradalom Jakobinus tébolyával, majd, Marx és Engels 1848-as Kommunista kiáltványával kezdődött az emberiség vesszőfutása az osztály nélküli társadalom felé. Maoizmus, trockizmus, tanácskommunizmus, luxemburgizmus, keresztény kommunizmus, eurokommunizmus, sztálinizmus, egyben közös volt, rasszista gyűlölettel irtotta ami nemzeti, ellenben a maroknyi primitív „elit”, szükségletei szerint részesedett a földi javakból. A többi testvéri szocialista ország vezetői, Gomulka, Gheorghiu-Dej, Dimitrov, Dubcek, Ceausescu… szerény képességeikhez mérten, jót akartak népüknek, hazájuknak, de nem úgy a mieink. Nekünk még kommunistából is a leghitványabb jutott…gulyáskommunizmus, legvidámabb barakk, kicsi vagy kocsi? Előprivatizáció! Taxisblokád! Koalíció SZDSZ-el! Eszement privatizáció! Bokros csomag! Surányi zöldre festett papírdarabokra cserélte a Magyar Nemzeti Bank teljes, 62 tonnás aranytartalékát! Surányi 2170 milliárd forintos MNB-s vesztességét Horn, a választási bukás után, átvállalta az adófizetők nevében.

A román anyanyelvű Medgyessyt /D-209/ hatalomra segítik az „övéi”, a Securitate! Gyurcsány négy év alatt annyi hitelt vett fel, mint elődei negyven év alatt, negyven milliárd eurót, megduplázva az államadósságot, anélkül hogy ez az irdatlan összeg a legkisebb látható nyomot hagyta volna a gazdaságon, vagy az életszínvonalon. Bajnai nemcsak szerencsétlen Hajdú-Bétes beszállítók libáit lopta el, hanem a képtelenül rövid visszafizetési határidőre felvett IMF húszmilliárdját, gondolván vagy belebukik Orbán, vagy belerokkan az ország, az neki ganz egal. Mesterházy, a nagyot akaró szarka után, Éliás, Tóbiás, Egy tál dödölle, Ettél belőle. Kertbe mentek a Dékások, Mind megették az MSZP tagot. Ági, Ági! Aki ilyen szép, fiatal, okos és gazdag mit keres ezek között? Vigyázz! Aki disznók közé keveredik, megeszik a korpákok!

-acs-       

Farkas Bertalan a Zöldek Pártja képviselőjelöltje Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 3. számú egyéni választókörzetében. A lakossági fórumra minden korosztályt szeretettel várunk. Amíg a felnőttek Farkas Bertalannal beszélgetnek, a gyerekek minden helyszínen díjmentesen kipróbálhatnak egy űrhajós szimulátort.

Időpontok, helyszínek

Európában az első tudatos környezetvédelmi mozgalmat egy olasz közgazdász, Aurelio Peccei olasz közgazdász alapította meg 1968-ban.

A Római Klub néven ismertté vált mozgalmat a rovarirtó szerek állatokra és emberekre való káros hatásainak felismerése indította el, de nagymértékben elősegítette az úgynevezett Contegrán-botrány is. A Contegrán ugyanis egy speciálisan terhes nők számára készült nyugtató volt, azonban hatására Nyugat-Európa-szerte 10 000-nél is több gyermek jött a világra valamilyen fejlődési rendellenességgel.

Az első Bioszféra Konferenciát 1969-ben tartották, az akkori ENSZ főtitkár, U Thant felhívására. Itt hangzott el nemzetközi szinten elsőként, hogy a környezetvédelem problémája az emberiség egészét érinti, s mint ilyenre, megoldást kell találni. A törekvések komoly eredményének tekinthető az 1972-es Stockholmi Konferencia, valamint a 26 alapelv, mely többek között az egészséges, tiszta környezethez való jogot is lefektette.

A lelkesedés alábbhagyott, amikor kiderült, hogy a lépések nem csak költségesek, de számos ponton ütköznek a gazdasági érdekekkel. Ennek ellenére az 1980-as években egyre több tudományos felfedezés és számos katasztrófa – többek között az ózonlyuk felismerése és Csernobil is – a károsanyag-kibocsátásról szóló nemzetközi egyezmények irányába hatott.

Komolyabb előrelépés azonban az azóta eltelt évtizedekben sem történt. Az 1992-es Rio de Janeiroban tartott Környezetvédelmi és Fejlesztési Konferencia a fejlődő és fejlett országok közötti ellentéteknek köszönhetően nem volt eredményes, míg a 2002-es johannesburgi Fenntartható Fejlődés Világkonferencián pusztán néhány általános nyilatkozat született, a 2009-es koppenhágai klímacsúcs pedig egyértelmű kudarccal zárult. Az egyetlen nevezetes dátum az elmúlt évtizedek nemzetközi környezetvédelmi törekvései szempontjából az 1997-es Kiotói Konferencia, ahol konkrét számadatok születtek a szén-dioxid-kibocsátás korlátozására.

Kovács Lili a Zöldek Pártja képviselőjelöltje Fejér megye 2. számú egyéni választókörzetében.

Kovács Lili vagyok, Budapesten születtem 1995-ben. Családom gyökerei Fejér megyébe nyúlnak vissza. Neveltetésemnek köszönhetően korán megtanultam, mi a felelősségvállalás, a tanulás fontossága, a megbízhatóság és az életünk tudatos alakítása. Korai iskolás koromtól fontosnak tartom a fiatalok aktív részvételét a közéletben, hisz rajtunk a sor, hogy jövőnk alakulásáért tegyünk valamit.

Tanulmányaim során német és angol nyelvterületen módom volt megtapasztalni, milyen komoly előnyöket jelent a környezetvédelem és az energiatakarékosság ismerete, alkalmazása az emberek mindennapjaiban.

Korosztályom, a középiskolát elvégző diákok, pályakezdők két utat választhatnak: elhagyják az országot, vagy lépéseket tesznek egy egészséges, élhetőbb Magyarországért.

Én az életemet, családomat egy olyan országban képzelem el, ahol nem idegen fogalom az egészségtudatosság, a környezetünk védelme, a levegő és a víz tisztasága. Hiszem, hogy ezt a munkát a mi korosztályunknak, és most kell elkezdenünk.

Hazánk területén napjainkban összesen kilenc nemzeti park található, melyek mindegyike karakteres, a maga nemében páratlan jellemzőkkel bír. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park a Balatontól északra terül el, Tihanytól a Kis-Balatonig, egy körülbelül 1-1,5 kilométer széles sávban. Növény- és állatvilága lenyűgözően gazdag, területét erdők, rétek és lápok borítják.

A Duna-Tisza közében húzódó Kiskunsági Nemzeti Park magában foglalja a terület legjelentősebb természeti kincseit és kiemelkedő értékeit, többek között ide tartozik a Duna-menti síkság, a Homokhátság és a Tisza-völgyének jelentős része is.

A Körös-Maros Nemzeti park számos védett állatnak és növénynek ad otthont, hatalmas, szikes pusztáin, mocsármaradványain és elszórt erdőiben gazdag állat- és növényvilággal találkozhatunk. A fantasztikus táj pedig tökéletes egy kellemes délutáni sétára, piknikezésre, sőt, ideális kerékpártúrákhoz is.

Folyók és patakok formálták évszázadok során az Őrségi Nemzeti Park dombvidékét, ahol a tőzegmohás lápok és láprétek számos rovarkolóniának adnak otthont, de igazán vadregényessé mégis az erdei fenyvesek, valamint az égerligetek teszik a Rába által kettészelt tájat.

Igazi, regénybe illő vízparti táj: árterek, mocsarak, nádasok és élőlényekben gazdag lápvilág teszi változatossá, egyedülállóvá a Fertő-Hanság Nemzeti Parkot. Ezzel szemben az Aggteleki Nemzeti Park zordon hegyormai és mesevilágot idéző barlangjai a föld legmélyének és magaslatainak kincseit tárják a látogatók elé.
A túrázók kedvelt úticélja a gazdag növény- és állatvilággal, valamint egyedülálló rovarvilággal és különleges lepkefaunával kecsegtető Bükki Nemzeti Park, ahol napjainkban 90 költő madárfaj is él, melyek egy részét a kihalás fenyegeti.

A hamisítatlan hegyvidéki hangulat, a hegy lábánál kanyargó Duna, az Ipoly-völgy, a Börzsöny lenyűgöző szépsége és a titokzatos, élettel teli túrautak teszik igazán elbűvölővé a Duna-Ipoly Nemzeti Park napsütéses lankáit.

Emberi kéz formálta, de a természet visszahódította: szikes puszták, elfeledettnek hitt tanyavilág, szeszélyes vizek, délibábok bűvölik a Hortobágyi Nemzeti Park látogatóit. Ez hazánk első és napjainkban is legnagyobb területű nemzeti parkja.

Amint azt egy korábbi nyilatkozatunkban már megfogalmaztuk, egy bizonyos politikai erő a választás idejére, magának mintegy ideológiát keresve, zöld színbe öltözött és Magyarország Zöld Pártjaként hirdeti magát (ezen szervezetet nem kívánjuk nevén nevezni).

Szeretnénk nyomatékosan felhívni mindenki figyelmét: attól, hogy valaki zöldbe öltözik, még nem lesz zöld gondolkodású! Ahhoz, hogy valaki valóban zölddé váljon, nem elég a szín, a gondolkodásmódot kell elsajátítania és kialakítania magában, de láthatóan erre a zöld színbe öltöztetett fent említett politikai erő tagjai még nem jöttek rá.

Szeretnénk most is – akárcsak korábbi nyilatkozatunkban – kérni, hogy a magukat a választás miatt zöld színbe burkoló szervezetek szíveskedjenek a zöld jelző használatát magukkal kapcsolatban mellőzni, mivel jelenlegi magatartásukkal éppen annak az értékrendnek és eszmerendszernek ártanak, amelynek a színét magukon viselik.

Az Európai Unió környezetvédelmi politikájának legfontosabb alapelemeit elsősorban az EK szerződés tartalmazza, azonban minden esetben szem előtt kell tartani a nemzetközi jog környezetvédelemhez kapcsolódó alapelveit is.

A megelőzés elve rögzíti azt az alapkövetelményt, melynek értelmében minden emberi tevékenység gyakorlása során figyelemmel kell lenni az ismert káros hatásokra és lehetőség szerint meg kell előzni azok bekövetkezését. Ennél szigorúbb követelményrendszert támaszt az elővigyázatosság elve, mely tartalmazza a nem ismert és nem várt hatásokkal szembeni fellépést is.

A forrásnál történő fellépés elve azt mondja ki, hogy minden káros hatást a keletkezés helyén kell elhárítani. Ezzel párhuzamosan az integráció elvének követelménye kimondja, hogy a környezetpolitikát be kell építeni minden más politikába, azaz hogy a környezetvédelmi érdekeknek a nem környezetvédelmi döntéshozatal során is előtérbe kell kerülniük.

A szennyező fizet elv Magyarországon is ismert, az e-útdíj is ezen az uniós elven alapszik, melynek lényege, hogy az fizesse meg a szennyezés okozta károkat, aki a szennyezést okozza. A védelem magas szintjének elve rögzíti, hogy a tagállamok különböző régióinak helyzetéből adódó különbözőségeket környezetvédelmi szempontból mindig figyelembe kell venni.

Végezetül, de talán minden eddigi elvnél is kiemelkedőbb fontossággal rögzíti a fenntartható fejlődés elvét, melynek kiemelkedő része a természetes és az épített táj védelme éppúgy, mint az élőhelyek, ökoszférák és az ember védelme.