Zöldek Pártja

Bús, komor, borongós napokkal múl a tél
Zúzmarás hidegben fagyosan fúj a szél
S mint nehéz sors-kabát megfáradt vállakon
Hófehér takaró pihen az ágakon

De mélyen a hó alatt ott szunnyad az élet
Méz-puha álom rejt magokat, petéket
Mindaz, mi ezernyi virágból megmaradt
Várja, hogy mikor jő a kedvező pillanat

Mert maga az Élet nem múlik el soha
Legyen bár az idő kegyetlen, mostoha
Bármilyen hidegben megőrzi a lángot
Mely képes kinyitni egy viruló világot

Az idő fonalán a változás örök
Mint egymásba karoló végtelen körök
S minden baj, szorongás, jégbe zárt fájdalom
Elolvad hirtelen egy tavaszi hajnalon

Ragyogjon hát újra lelkednek világa
Kinyíló szárnyaid mandula virága
S mire a szíved is pillangó-táncra kél
A tavaszi kikelet aranyló nyárba ér!

Napjainkban a nullára írt, azaz hitelektől teljes mértékben mentes, pusztán rezsiköltségen futó négy paksi reaktorblokk kilowattóránként 12 forintért termel áramot. Amennyiben ezt az összeget versenyképes árnak tekintjük is, Paks II. megépítésével ez a mai ár hosszú évtizedekig álom lesz csupán.

Tekintettel a tényre, hogy a magyar állam az új reaktorblokk megépítésének költségét nem a reaktorok által megtermelt áram bevételéből kívánja előteremteni, a versenyképes ár megtartása az állami támogatás függvénye lesz. Ez azt is jelenti, hogy az állami védőernyő egyfajta fals versenyelőnyt biztosít majd a paksi áramnak. Ettől azonban az energia nem lesz valóban olcsóbb, pusztán olcsóbbnak fog tűnni.

Ez azzal is jár, hogy mire az új reaktorblokkok 60 éves élettartama, valamint üzemidő hosszabbításuk lejár és a blokkokat leszerelik, addig még közel egy évszázad eltelhet. Ez azért is problémás, mert a legoptimistább becslések is azt mutatják, hogy mire a most tervezett két új blokk egyáltalán elkészül, a zöld energia már állami támogatás nélkül is versenyképessé fejlődik.

Igaz ugyan, hogy jelenleg a megújuló bázisú energia végfelhasználói ára hazánkban 24 ft/kWh körül mozog, ami azt is jelenti, hogy a jelenlegi ár magasabb ugyan, mint a paksi energia ára, azonban ez az ár évről évre csökken, ami igazolni látszik az előrejelzéseket. Emellett a megújuló bázisú energia termelésére alkalmas apparátus kiépítése jelentősen kedvezőbb árú beruházás lenne, mint a két paksi atomreaktor megépítése, ráadásul az ilyen jellegű beruházás a fenntartható fejlődés záloga, míg a paksi reaktorok száz éven belül leszerelésre kerülnek majd.

A zöldpolitika elsősorban a környezet védelmét, annak megőrzését helyezi előtérbe. Ennek érdekében számos gazdasági, mezőgazdasági, oktatáspolitikai ügyben foglalnak állást és küzdenek saját elveik megvalósításáért a politikai és a civil szféra zöld mozgalmai.

Az egyik legfontosabb és legismertebb célkitűzése a zöldpolitikának a hagyományos - elsősorban a fosszilis - energiaforrások kiaknázásának megakadályozása, a megújuló energiaforrások elterjesztése. Ez biztosítaná nemcsak azt, hogy sokkal hatékonyabb módon, az erőforrások kimerülésétől nem félve nyerjünk energiát, de a környezetszennyezés terén is hatalmas eredménynek számítana.

A környezetszennyezés elleni küzdelem önmagában egy másik nagyon fontos célkitűzés. Ez nem csak a hagyományos energiaforrások használata során keletkező káros anyagok kibocsátásának leredukálását takarja, de például az olyan mindennapi témákat is, mint a műanyagok és más olyan anyagok használatának minimalizálása, amelyek nehezen bomlanak le és a környezetbe visszakerülve arra káros hatással vannak.

Emellett a zöld aktivisták küzdenek az atomenergia korlátozásáért és visszaszorításáért, ahogyan azért is, hogy a mezőgazdaságban ne használjanak vegyszereket a termesztés során, illetve hogy ne kerüljenek génmódosított termékek a boltok polcaira. Mindezek a legfontosabb ügyek, amelyekért a zöldpolitika képviselői munkálkodnak. Céljuk, hogy hosszútávon fenntartható fejlődés valósulhasson meg a haszonelvű, kizárólag a gazdasági mutatókra, termelékenységre, hatékonyságra koncentráló politikák helyett.

A környezettudatosság, a környezetvédelem fontossága ma már szerencsére nem kérdés, a legtöbb ember tisztában van azzal, hogy mennyire fontos ez a terület.

Ennek ellenére a társadalom sajnos igen nehezen áll át a környezettudatos életmódra, ami nagyban megnehezíti, hogy megfelelő eredményeket érhessünk el ezen a téren. A változást alapvetően nem lehet kikényszeríteni. Az ideális az lenne, ha a változás, a környezettudatosságra törekvés a fejekben dőlne el – éppen ezért nagyon fontos, hogy a zöld szemlélet az oktatásban is megjelenjen.

Azért jó a környezetvédelem fontosságát az oktatásba beépíteni, mert a gyerekek még nagyon fogékonyak és sokkal alkalmazkodóbbak, mint a felnőttek. Egy kialakult szokásrendszeren nagyon nehéz változtatni, ez is az oka annak, hogy a felnőttek nehezebben értik meg, hogy mit kell tenniük a környezet védelme érdekében, és sokkal kevésbé hajlandóak átállni egy zöld életmódra. A gyerekek azonban ilyen téren még meggyőzhetők: minél korábban értik meg a környezetvédelem fontosságát, annál valószínűbb, hogy felnőttként ennek megfelelően élnek majd.

A zöld szemlélet egyik fontos része az oktatásban a holisztikus gondolkodásmód megtanítása is. Fontos, hogy a gyerekek az iskolában olyan ismereteket szerezzenek, melyeket később a mindennapi életben, a gyakorlatban is jól tudnak majd hasznosítani. A gyerekeket a holisztikus, egészlátó szemlélet megtanításával az életre nevelik, ráadásul éppen ez az egészlátó szemlélet segíthet nekik abban, hogy átlássák, miért fontos a környezetvédelem, és hogyan lehet hatékonyan tenni a környezettudatosságért.

A zöld gondolat, maga a zöldpolitika történelmi léptékben gyakorlatilag újnak számít. A történelmi időkben az emberek a környezet védelmével nem sokat törődtek – hiszen nem is érzékelték a környezetszennyezés, a kiaknázás negatív hatásait, vagy ha mégis, nem kapcsolták ezeket össze.

Már az ókori görögök fairtása is okozott kisebb változásokat a helyi klímában, ezt azonban csak napjainkban állapították meg. Egészen az ipari forradalomig az emberi tevékenység nem volt olyan hatással a bolygóra, hogy annak negatív hatásai nyilvánvalóvá váljanak. Persze még ekkor sem volt azonnali az eszmélés – az erőforrások lassú kimerülése, az élettér csökkenése, a klíma megváltozása mind olyan folyamatok, amelyekben a rendszert csak hosszú évtizedek, évszázadok alatt fedezte fel az ember.

Abból persze, hogy a zöld gondolatot szem előtt tartó politikai erőnek mind a mai napig nem sikerült kormányzó erőként feltűnniük egyetlen országban sem, sejthető, hogy a felismerés folyamata még koránt sem zárult le. A társadalom ma már ugyan jobban tudatában van a zöldpolitika fontosságának, és vannak ilyen ideológia mentén működő politikai csoportosulások is, vannak azonban tényezők, amelyek hátráltatják e hozzáállás szélesebb körű elterjedését.

Az egyik legmeghatározóbb ilyen, hogy a zöldpolitikát jellemzően baloldali, liberális politikai pártok és mozgalmak vállalták fel – ezáltal pedig a társadalom nagy részében is összekapcsolódott ez a kettő. Pedig a zöldpolitika egyáltalán nem kapcsolódik szervesen a baloldali eszmékhez, hiszen a hagyományos ideológiákon kívül, azokon felül áll. A konzervatív, keresztény értékrenddel éppen olyan tökéletesen összeegyeztethető, mint a baloldali pártok eszméivel. Hiszen a zöldpolitika lényege, hogy óvjuk meg és őrizzük meg környezetünket a magunk és a jövő generációk számára – nehéz elképzelni olyat, aki ezt elutasítja.

Az is hátráltató tényező persze, hogy a környezetszennyezés, az emberi tevékenység hatását a bolygóra még ma is sokan irracionálisan, minden bizonyíték ellenére elutasítják, vagy legalábbis úgy gondolják, az emberi tényező befolyása csak minimális.

A zöld gondolat térhódításához szükséges tehát, hogy miden politikai erő felismerje és elfogadja annak igazságait és azt, hogy saját ideológiáival, legyenek azok szinte bármilyen természetűek is, ez egyáltalán nem összeegyeztethetetlen.

Ez persze csak az egyik oldala a dolognak, hiszen az emberek az egyén szintjén is sokat tehetnek a környezetvédelemért, például a kisebb energiafogyasztással vagy azzal, hogy olyan anyagokat használnak, olyan termékeket vásárolnak, amelyek nem szennyezik a környezetet.

Napjainkban szerencsére egyre több embert érdekel a környezetvédelem, egyre többen tartják fontosnak, hogy környezettudatosan éljenek.

Az utóbbi években sokan jöttek rá arra, hogy ha továbbra is kizsákmányoljuk a bolygónkat, az hosszabb távon tarthatatlan helyzetet eredményez, ezért fontos, hogy lépjünk, és tudatosítsuk az emberekben, hogy változásra van szükség. Egyre több civil szervezet, sőt, politikai párt tűzi zászlajára a környezettudatos életmódot, mint megvalósítandó célt, ami kétségtelenül a változás útjára való lépést jelzi.

A zöldváltozás.hu oldal azok számára lehet érdekes, akik érdeklődnek a környezetvédelem, a környezettudatos életmód témaköre iránt. Az oldalon a témával kapcsolatos tartalmú cikkek, hírek kapnak helyet, így egy helyen tájékozódhatunk a környezetvédelem lehetőségeiről és friss információkhoz juthatunk hozzá. Az oldalon megtalálhatók a környezetvédelemhez szorosan kapcsolódó politikai törekvések, filozófiák és mozgalmak, valamint a zöld gazdaságról szóló elemzések, cikkek.

A zoldvaltozas.hu a környezetvédelem számos területével foglalkozik, így például az energiafogyasztás kérdésével, mely egy sarkalatos pontja a környezettudatos életmód kialakításának, ugyanis az egyik legnagyobb probléma az, hogy a társadalom nagy része igen energiapazarló életmódot folytat. Ezzel kapcsolatban is találhatunk írásokat az oldalon, melyek kifejtik többek között azt, hogy miért fontos a társadalomban a szemléletváltás ahhoz, hogy a társadalom és a gazdaság sikeresebb legyen.

Az ember eleinte a természet részeként élt; mára viszont teljesen elszakadt tőle.

Nem elég, hogy már sokkal kevesebbeknek okoz örömet az, hogy az őszi erdőt járva gyönyörködjenek a fákban vagy a madarakban; nem is vigyázunk környezetünkre.

Úgy teszünk, mintha nekünk semmi közünk nem lenne hozzá, pedig mi is innen nyerjük táplálékunkat, az ivóvizet, a levegőt vagy az otthonunkhoz szükséges alapanyagokat.

Csak a jelenre gondolunk, és a mértéktelen fogyasztás miatt teljesen kizsákmányoljuk a természetet: kiaknázzuk a termőföldet, szennyezzük a levegőt és a vizet, kipusztítjuk az erdőket és az állatokat.

Nem rendelhetjük alá a természetet saját igényeinknek

Ezeket a folyamatokat meg kell állítani ahhoz, hogy még sokáig élvezhessük a természet közelségét, előnyeit. Ehhez két alapvető változásra van szükség. Egyrészt módosítani kell a jelenlegi gazdasági szerkezetet, hogy a környezetet jelentősen károsító módszerek helyett a megújuló energiaforrásokra támaszkodhassunk. Másrészt pedig nagyobb figyelmet kell fordítani a természetes élőhelyek védelmére is. Nem rendelhetjük alá önkényesen a természetet saját igényeinknek, és pusztíthatunk ki mindent magunk körül.

A mezőgazdasági területeknek is biztosítaniuk kell az élőhelyi sokféleséget

A természetes rendszerek védelme érdekében mozaikos tájszerkezetek kialakítására van szükség, illetve változatosabbá kell tenni a monokultúrás nagytáblás műveléseket. Csak így érhetjük el, hogy a mezőgazdasági területek is élőhelyi sokféleséget biztosítsanak. Gondoskodni kell arról, hogy a természetközeli gazdálkodás valóban megélhetést biztosítson az embereknek, így a továbbiakban a természetvédelem már ne egy külön ágazatként jelenjen meg, hanem az összes többi iparágba beépítve. A 2010-ben politikai formációvá alakult civil szervezet, a Zöldek Pártja pontosan ezért dolgozik. Mindazon állampolgárok, akik egyetértenek törekvéseinkkel, kifejezhetik támogatásukat az idei országgyűlési választások alkalmával.

2010-ben kezdődött meg a magyarországi választási rendszer reformja, melynek köszönhetően a közeledő választások számos szempontból másképpen zajlanak majd.

A legfontosabb változás garantáltan a szavazók körének bővülése, miáltal a magyar állampolgárok, a magyar szavazók a világ legváltozatosabb pontjairól adhatják le voksaikat a pártlistára.

A választási rendszer reformjának köszönhetően hosszú távon átalakul nem csak a választási rendszer, de a nemzetfelfogás is: hazánk politikai közösségének egy része más körülmények között, más politikai vezetés mellett éli életét. Ennek oka az, hogy a választási rendszernek valamilyen módon kezelnie kellett a kialakult helyzetet: a kedvezményes honosítással több százezer magyarországi lakóhellyel nem rendelkező személy vált a magyar politikai élet meghatározó szereplőjévé és ennek a szavazóbázisnak is biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy a választás napján a voksát leadhassa.

Mindezzel együtt a 2014-es választásokon a határon túli magyarság nem komoly politikaformáló erőként fog megjelenni a hazai palettán, a korábbi várakozásokkal ellentétben.

A honosított magyarságnak sajnos csupán egy igen szűk rétege képes és akar is szavazni. Ezzel együtt a legoptimistább becslések szerint is maximálisan két mandátum kiosztására lehetnek hatással.

Magyarország már a rendszerváltás előtt is Oroszországtól – illetve az akkori Szovjetuniótól – függött az energiaellátás szempontjából.

Ez azóta sem változott. Ennek oka egyrészt az, hogy földgáz mint energiahordozó használata nagyon nagy arányt (40-42 százalék) képvisel a többiéhez képest: ez még az uniós, 22-24 százalékos értéknél is nagyobb. Másrészt, a hazai földgáztermelés fokozatosan csökken: az 1980-as évektől a 2000-es évek közepére évi 7 milliárd köbméterről 2,5 milliárdra esett vissza. A fokozott igények miatt a behozatal pedig növekszik: az 1990-es évek közepe és a 2000-es évek között 9 milliárdról 12,5 milliárdra emelkedett. Ugyanilyen ütemű növekedéssel számolva ez az arány 2015-re már 90 százalék is lehet.

A legfontosabb cél az energiaigény mérséklése

Nagy kockázatot jelent, hogy az importált gáz 100 százaléka Oroszországból érkezik. A hazai energiapolitikát a hatalmon lévő, nyomásgyakorló csoportok érdekei irányítják. Az energiapolitika három elsődleges szempontja az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság. Ezek – főként az utóbbi – érdekében elengedhetetlen fontosságú lenne az energiaigény mérséklése. Azonban az Oroszországtól viszonylag olcsón kapott energiahordozók tartaléka nem ösztönzi takarékosságra sem a lakosságot, sem az ipari fogyasztókat. Pedig, ha csak akkor használnánk energiát, ha az valóban szükséges, illetve nem vásárolnánk felesleges luxusberendezéseket, mérsékelhetnénk a pazarlást.

Kiküszöbölhetnénk, hogy energiaellátásunk biztonsága másoktól függjön

A műszaki termékekre bizonyos energetikai paramétereket kellene bevezetni, illetve gondoskodni a lakások jobb szigeteléséről. Ugyanis ez a mértéktelen fogyasztás jelentősen terheli a környezetet. Ha nem teszünk ellene valamit, és fordítjuk vissza a folyamatot, teljesen tönkretesszük a levegő minőségét.

Ha viszont inkább a megújuló energiaforrások használatára helyeznénk a hangsúlyt, nemcsak a környezetet kímélnénk, de azt is kiküszöbölhetnénk, hogy az energiaellátásunk biztonsága egy másik országtól függjön.

Az energiapolitika szerkezetének teljes átalakítására lenne szükség ahhoz, hogy támogathassuk a fenntartható fejlődést.

Ehhez a hagyományos energiaforrások használatát fokozatosan vissza kellene szorítani, és teret engedni az alternatív módszereknek. Sajnos a paksi bővítés tervével jelenleg épp az ellenkezője történik. A parlament 2014. február 6-én szavazta meg a januárban megkötött orosz-magyar szerződést kihirdető, az új paksi atomerőmű építéséről szóló törvényt 256 igen, 29 nem és 2 tartózkodó szavazat mellett. A döntés ellen az ellenzék és civil aktivisták is tiltakozást szerveztek. A bővítést ellenzők egyedül abban bízhatnak, hogy a határozatot az Európai Bizottság döntése ellehetetleníti, illetve, hogy Energiaklub pere számukra előnyös eredménnyel zárul.

A Szakpolitikai Intézet azért adott be keresetet, mert a szerződés részleteit és az a mögötti háttérinformációkat a nyilvánosság nem ismerhette meg, így nem lehetünk biztosak benne, hogy az Oroszországgal kötött megállapodás valóban felelős döntés eredménye-e, melynek meghozatalához elvégezték a megfelelő vizsgálatokat.

A Zöldek Pártja is úgy véli, hogy mivel a bővítés az ország történelmének egyik legnagyobb volumenű beruházása, amely döntő befolyással lehet az elkövetkezendő évtizedek energiapolitikájára, a nyilvánosságnak joga van megtudni, milyen számítások állnak a döntés mögött.

Népszavazást kellene kiírni

Mivel a kormány az adatigénylést megtagadta, az Energiaklub a TASZ képviseletével, az Energia Kontroll Program keretében keresetet nyújtott be a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal szemben. Reméljük, hogy a bíróság arra kötelezi majd a minisztériumot, hogy nyilvánosságra hozza az Európai Bizottsággal történt tárgyalások és a Nukleáris Energia Kormánybizottság üléseinek részleteit, az előzetes számításokat, illetve a kockázati elemzéseket.

Véleményünk szerint népszavazás keretében kellene dönteni a paksi bővítésről, hiszen a lakosságnak joga van kifejteni a véleményét egy ilyen jelentőségű ügyben.